„A mese sajátos varázsa valójában inkább a mesemondó varázsa, aki a szöveget a maga egész mivoltával élményszerűen tolmácsolja." (Benedek Katalin)

A Magyar Olvasástársaság kezdeményezésére 2005 óta ünnepeljük szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján a népmese napját. Ez az alkalom minden évben lehetőséget kínál arra, hogy új szempontok szerint gondoljuk újra a népmesék szerepét a köznevelésben, és reflektáljunk a mesemondás hagyományára mint kulturális, nyelvi és személyiségfejlesztő erőforrásra.

2025-ben XXI. alkalommal rendezzük meg országos népmese-konferenciánkat, ezúttal szeptember 26-án Budapesten a Márai Sándor Kulturális Központban és a Mesemúzeumban.

A konferencia fókuszában

Az idei konferencia középpontjában a gyermekkori népmesemondás áll, különös tekintettel a mesemondó versenyek szemléletváltására és az élőszavas mesélés pedagógiai lehetőségeire. Célunk, hogy interdiszciplináris párbeszédet kezdeményezzünk pedagógusok, könyvtárosok, néprajzkutatók, muzeológusok, mesemondók és más szakemberek között arról, hogyan léphetünk túl a szövegcentrikus, reproduktív prózamondáson, és hogyan válhat a mesemondás belső képekre, személyes élményre épülő, kreatív, élőszavas folyamattá.

Ez a váltás nem csupán módszertani kérdés. Érdemes elgondolkodni azon, hogy az élőszavas mesélés miként járulhat hozzá a gyermek nyelvi árnyaltságához, pszichés biztonságához, kreatív önkifejezéséhez és szociális érzékenységéhez. Vajon hogyan válhat a mese az élő szó révén a gyermek számára is valódi találkozássá, ahol belső képek és közös jelentések születnek, messze túlmutatva a színpadi teljesítményen?

Arra is választ keresünk, hogyan segíthetik a különféle területekről érkező szakemberek ezt a szemléletváltást, és milyen módon kapcsolódhatnak be az élőszavas mesemondó versenyek szervezésének újragondolásába. Milyen tudásra, módszertani eszközökre van szükség ahhoz, hogy a mesemondás valóban a gyermek belső világát tükrözze, ne csupán a szöveg pontos visszaadását?

Az idei konferenciát a nemrégiben elhunyt dr. Raffai Judit néprajzkutató emlékének szenteljük, akinek elvitathatatlan érdeme van abban, hogy jobban értsük a mesemondás hagyományait.

A konferencián felvetett kérdések:

• Hogyan és miért lenne érdemes átalakítani a gyermekkori mesemondás pedagógiai gyakorlatát?
• Milyen készségeket fejleszt az élőszavas mesemondás?
• Milyen szakmai támogatásra van szükségük a pedagógusoknak a szemléletváltáshoz?
• Hogyan illeszthető be a mesemondás az oktatás kreativitást és önkifejezést támogató céljai közé?
• Lehet-e – és ha igen, hogyan – versenyeztetni az élőszavas mesemondást?

Az előadásokat gyakorlati műhelyfoglalkozások egészítik ki, melyek célja, hogy a résztvevők konkrét eszközökkel, módszertani példákkal gazdagodjanak, és a mesélés – mint élményalapú fejlesztőeszköz – valóban beépüljön a nevelési-oktatási folyamatba.
A rendezvényt a Magyar Olvasástársaság a Meseszó Magyar Mesemondó és Szövegfolklór Egyesülettel, valamint a Világszárnya Magyar Népmesemondó Szövetséggel együttműködésben szervezi.

Csatlakozás 

A népmese napja mára határokon átívelő közösségi és szakmai mozgalommá vált. Arra biztatjuk az iskolákat, könyvtárakat, pedagógiai műhelyeket és kulturális intézményeket, hogy saját közösségükben csatlakozzanak a kezdeményezéshez:

• mondjanak vagy olvassanak népmesét,
• szervezzenek programokat, beszélgetéseket, mesemondó alkalmakat,
• indítsanak fórumot a népmesemondás jelentőségéről a gyermeknevelésben,
• teremtsenek lehetőséget a gyerekek saját hangjának, élményalapú történetmondásának kibontakoztatására.

Csatlakozni a következő űrlap kitöltésével lehet:

https://forms.gle/t1juyz1A2bnDuxYz6